A nyereményjáték szervezése bevett marketingeszköz az online szolgáltatás felhasználói számának növelésére, új felhasználók szerzésére, illetve inaktív felhasználók ösztönzésére. Az online promócióknak azonban számos jogszabályi feltételnek kell megfelelniük, mint például a fogyasztóvédelmi szabályok, adózási kérdések, a szerencsejáték törvény, adatvédelmi, reklámjogi és e-kereskedelmi kérdések.
Mikor nem szerencsejáték?
Egy nyereményjáték akkor nem minősül szerencsejátéknak, és akkor nem kell hozzá a Szerencsejáték felügyelet engedélye, illetve előzetes bejelentés, ha a játék megfelel az alábbi valamennyi feltételnek:
- a játék olyan sorsolással lezajló játék, ahol a játékszervező a saját árujának, szolgáltatásának igénybevételéhez, megvásárlásához köti a sorsolásban való részvételt,
- a vásárló nem kap fizikai sorsjegyet, amivel részt vehet a sorsolásban,
- a sorsolásra nyilvánosan kerül sor,
- a játékos az áru, szolgáltatás árán felül nem fizet semmit a játékban való részvételért,
- a nyeremény valamilyen áru vagy szolgáltatás és nem pedig arra beváltható utalvány.
Ha tehát sorsolásos játékról van szó, de utalványt lehet nyerni, a játék nem tartozik a szerencsejáték törvény hatálya alá és engedély és bejelentés nélkül szabadon lebonyolítható. Ugyanígy nem minősül szerencsejátéknak az a játék sem, amelyen nincsen sorsolás, hanem a feltételeknek megfelelő valamennyi játékos kap nyereményt. A tombolahúzás azonban bejelentés köteles, mivel ott kap a játékos egy papír alapú sorsjegyet.
Hogyan lehet adómentesen adni a nyereményt?
Ha sikerült olyan játékot szerveznünk, amely nem minősül szerencsejátéknak, máris sok gondtól megkíméltük magunkat, a
következő kérdés a járulékos költségek további csökkentése: mit tegyek, hogy ne kelljen adót fizetnem a kisorsolt nyeremények után?
Adómentesen a következő feltételek együttes teljesülése esetén tudunk nyereményjátékot szervezni:
Olyan nem sorsolásos játék, amelynek célja a játékszervező üzletének, forgalmának növelése, és
magánszemélyek széles körében, nyilvánosan kerül meghirdetésre,
a játékos árut vagy szolgáltatást vásárol,
- ahhoz kapcsolódóan kap juttatást,
- amely juttatás nem áru, szolgáltatás vagy pénz, hanem árengedmény, visszatérítés, vagy egyéb utalvány vagy áruminta,
- minden játékos, aki teljesíti a kiírt feltételeket, kap nyereményt (például letölti az appot, regisztrál az alkalmazásba, elsőként adja meg a jó választ, az első 20 jó választ adóban szerepel, igénybe veszi a szolgáltatást, vásárol a webáruházban bizonyos terméket, Facebook oldalra posztol a meghirdetett promóciós időszakban, és ezért könyvre, mozijegyre, masszázsra, vagy egyéb árura vagy szolgáltatásra beváltható utalványt, online kupont kap).
Olyan sorsolásos játék, amelynek célja a játékszervező üzletének, forgalmának növelése, és
- magánszemélyek széles körében, nyilvánosan kerül meghirdetésre, ahol a nyeremény nem áru, szolgáltatás vagy pénz, hanem utalvány (kupon),
- a sorsolásban való részvétel a játékszervező saját árujának vagy szolgáltatásának igénybevételéhez kötött,
- és/vagy ha a vásárló nem kap fizikai sorsjegyet (bizonylatot, szelvényt, hanem például, ha csak egy kód van a megvásárolt termék csomagolásán, amit be kell küldeni sms-ben, telefonhívással vagy internetes regisztrációval).
Mikor kell adót fizetnie a szervezőnek?
Adóköteles a nyereményjáték, ha a fenti feltételek nem teljesülnek, vagyis például, ha:
- a játékban nincs sorsolás, de a juttatás áru, szolgáltatás (és nem árengedmény, visszatérítés vagy utalvány) vagy pénz és minden játékos, aki teljesíti a kiírt feltételeket, kap nyereményt;
- a játékban nincs sorsolás, de a juttatás árengedmény, visszatérítés, utalvány vagy áruminta, de a nyeremény megnyerése nem kötött valamely termék vagy szolgáltatás megvásárlásához (például, ha a játékban való részvétel feltétele a honlap regisztráció, Facebook-on, rádióban vagy máshol feltett kérdés megválaszolása, egy kérdőív kitöltése, szolgáltatás tesztelése);
- a játékban van sorsolás, és a nyeremény áru, szolgáltatás (és nem árengedmény, visszatérítés, vagy egyéb utalvány) vagy pénz,
- és a sorsolásban való részvétel nem a játékszervező saját árujának vagy szolgáltatásának igénybevételéhez kötött, (például, ha egy pláza a saját üzleteiben történő vásárláshoz köti a játékban való részvételt a sorsolásban),
- vagy egyáltalán nem kötött áru megvásárlásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez (például, ha a sorsolásban való részvétel feltétele a honlap regisztráció, Facebook-on, rádióban vagy máshol feltett kérdés megválaszolása, egy kérdőív kitöltése),
- vagy ha a vásárló nem kap fizikai sorsjegyet, bizonylatot vagy szelvényt (például, ha csak egy kód van a megvásárolt termék csomagolásán, amit be kell küldeni SMS-ben, telefonhívással vagy internetes regisztrációval);
- ha a promóció nem magánszemélyek széles körében (vagyis, ha korlátozott körben) kerül meghirdetésre;
- ha a promóció nem nyilvánosan meghirdetett;
- ha a promócióban verseny útján választják ki a nyertest.
Kit kell kizárni a játékból?
A játékból a játék tisztasága érdekében a játékszervezőnél és a nyereményt biztosítónál alkalmazott személyeket és a 14 éven aluliakat ki kell zárni, és javasolt megfontolni a 14 – 18 év közöttiek kizárását is, bár ez utóbbi nem kötelező, bár azt érdemes rögzíteni, hogy kiskorúak esetében a szülői felügyeletet gyakorló személy előzetes hozzájárulása szükséges a játékban való részvételhez.
Kell-e külön játékszabályzat?
A játékszabályzat tartalmazza a játék alapvető szabályait, a játékban részt venni jogosultak körét, a részvételi feltételeket, a sorsolás menetét, időpontját, helyszínét, az adatvédelmi hozzájárulásokat, a játékból történő kizárás feltételeit, a nyeremény leírását, átvételének körülményeit, a promóció időtartamát, és egyéb lényeges jellemzőit. A játékszabály célja, hogy a szabályok ismertek és egyértelműek legyenek, és hogy megvédjék a játékszervezőt az esetleges jogvitáktól. Mindenképp javasolt ezért játékszabályt készíteni, és azt egy jól látható külön linken el kell helyezni, hogy a résztvevők azt egy kattintással, könnyen megismerhessék.
Hogyan népszerűsíthető jogszerűen a játék?
A játék meghirdetésénél a reklámtörvényben, fogyasztóvédelmi előírásokban meghatározott szabályokat ugyanúgy figyelembe kell venni, vagyis nem lehet a közlemény megtévesztő, különösen kedvező ajánlat látszatát keltő, tilos továbbá a nyereménnyel elérhető kedvezmény, ajándék, egyéb előny tekintetében megtéveszteni a fogyasztókat, és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet az is, ha a megnyerhető kedvezmény/előny/ajándék igénybe vételét olyan feltételtől teszik függővé, amely nem került feltüntetésre a játékszabályzatban.
Kell-e a sorsoláshoz közjegyző?
Ha a játék nem szerencsejáték felügyelet engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött, a sorsoláshoz nem szükséges közjegyző, de mindenképp javasolt legalább három tagú sorsolási bizottságot létrehozni, a sorsolásról jegyzőkönyvet felvenni, és azt aláírva megőrizni.
Hogyan kell kihirdetni ki a nyertest?
A nyertes kihirdetése történhet postai, telefonos vagy e-mailes értesítéssel vagy nyilvános közzététellel is. Fontos, hogy a játékszabályzatban mindig kell adatvédelmi rendelkezés a játék és az értesítés céljára bekért személyes adatokkal, elérhetőségekkel kapcsolatban, és csak akkor lehet nyilvánosan közzétenni a nyertes játékos nevét, ha a játékszabályzatban szerepel a játékos hozzájárulása ehhez, vagyis, ha például a játékban való részvétellel a játékos elfogadja automatikusan az előzetesen megtekintett játékszabályzatot is, amelyben ez az adatkezelési felhatalmazás szerepel.